YouTube

 

www.youtube.com

A YouTube egy olyan weboldal, ahol a felhasználók videókat tölthetnek fel és nézhetnek meg. 2005-ben alapította három korábbi PayPal-alkalmazott. 2006. novemberében felvásárolta a céget a Google, Inc. 1,65 milliárd dollárért és az óta is annak a leányvállalataként működik.

A felöltött videók között egyaránt találatunk film- és tévérészleteket, zenei videókat és házi készítésű videó felvételeket is. Az oldal ugyan tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, de 2010-ben már percenként 24 órányi videót töltöttek fel a felhasználók, így sokkal nehezebbé vált ezen felvételek feltöltésének elkerülése.

Kezdetben a feltölthető videók hossza nem volt korlátozott. Mivel azonban a hosszabb videók többségében illegálisan megosztott jogvédett tartalmak voltak, 10 perces időlimitet állapítottak meg, majd 2010 nyarán - a jogvédett tartalmak kiszűrését végző algoritmusok fejlődésese hivatkozva – ezt megemelték 15 percre, 2010 decemberében pedig eltörölték az időkorlát azon felhasználók számára, akik nem követtek el korábban szerzőijog-sértést, és más téren sem sértették meg az oldal szabályzatát. Ezen kívül már nem feltétlenül törlik az illegális forrásból származó jogvédett anyagokat, hanem csupán regisztrálják ezeket, hogy a melléjük társított hirdetések bevételéből részesedhessenek a tulajdonosok.

Egyéb funkciói:

               *gyorslista  

*értékelés (csak felhasználóknak) 

* listák készítése (csak felhasználóknak)

*kifogásolás (csak felhasználóknak)

*időzített lejátszás

 

Internetfüggőség

Internetfüggőség

Az internetfüggőség nehezen meghatározható jelenség, mert az internet annyira beleolvadt a mindennapjainkba, hogy nehéz felállítani a józan határait.  

Az internet függőségnek több fokozata van: az első, amikor a felhasználó lelkesen várja, hogy haza érkezzen, és végre a gépe elé ülhessen, illetve a céges felhasználó túlórát vállalva az irodában marad, hogy internetezhessen.

 A második, hogy rossz közérzete lesz a felhasználónak, leverté, kedvtelenné vagy akár feszültebbé, a későbbi stádiumban akár depresszióssá válik, ha egy-egy bizonyos napon nem fér hozzá a számítógéphez. Ezek után következik, hogy képes túlköltekezni, a családi kasszát megrövidíteni, hogy legújabb szenvedélyéhez szükséges hozzávalókat megvásárolhassa (kamera, programok, mikrofon), és, hogy élményjavító tárgyakat vegyen. Majd mikor észreveszi az áldozat, hogy családja, barátai eltávolodnak tőle, munkái háttérbe szorulnak, megpróbál akaratereje által, elhatározása segítségével elszakadni a világhálótól, mely rendkívül nehéznek bizonyul; többek között a munkahelyi használat miatt is, ezért meglehetősen magas a visszaesők aránya.

Többek között fizikai tünetei is megjelenhetnek: a mozgáshiánya rossz hatással van a szervezetre; gondjuk van az alvással, kialvatlanok és sápadtak; gyakran panaszkodnak pánikrohamra is.

Bartha Valentina

Wordle

Pedagógiai eszközként is használatos a szavak kiemelésére. Segítve a memorizálást, a szótanulást. Nem utolsó szempontként az unalmas szómagolást kívánják az eszközzel megszüntetni, a folyamatot izgalmasabbá tenni.


Amire ügyeljünk a Wordle használata esetén.:

-Kis és a nagybetűket megkülönbözteti. 

-A Wordle jellemzője, hogy felismeri a vizsgált szöveg nyelvét. Ez egy nagyon hasznos tulajdonság. Ez a segítség akkor a legszembetűnőbb, ha például kétnyelvű szöveget akarunk elemezni. A Wordle hátránya, hogy egyszerre csak egy nyelvet tud kiszűrni.

A közösségi oldalakon való viselkedés szabályai

Keserű öröm:

Sajátos emberi tulajdonság, hogy hajlamosak vagyunk másokkal foglalkozni ahelyett, hogy a magunk életében tennénk rendet és szinte már beteges mértéket öltve hasonlítgatjuk magunkat az ismerőseinkhez. Ennek megélésére is remek alkalmat adnak a közösségi oldalak, hiszen akár távolabbi ismerőseink mindennapjairól is közvetlen képet kaphatunk és mindig lesz olyan, aki éppen jobbnak, szebbnek, boldogabbnak tetszik majd a szemünkben, mint mi magunk. Egy amerikai felmérés egyértelműen kimutatta, hogy mások öröme mennyire boldogtalanná tesz bennünket. A Utah Valley Egyetem kutatói úgy találták, hogy minél több órát tölt valaki közösségi oldalakon, annál inkább úgy érzi, hogy mások jobb helyzetben vannak nála. Megtévesztő a dolog, hiszen az emberek többsége főként örömeiről számol be az ismerőseinek (olykor már-már tolakodóan) és gondosan válogatott, örömtől duzzadó képekkel illusztrálja személyes életének mindennapjait. Ennek láttán azonban nyilván hajlamos lelombozódni az, aki éppen rosszabb periódusát éli az életének és nincs ilyen „mutogatnivaló” helyzetben. Ezek után nem is meglepő, hogy akik nincsenek fent ilyen portálokon és kizárólag személyesen ápolják kapcsolataikat, kevésbé érzik boldogtalanabbnak magukat másoknál…

Virtuális tükör:

Aki hajlamos és hajlandó az önelemzésre, számos dolgot megtudhat önmagáról is, a közösségi oldalakon való viselkedése mentén. Akinek sok „barátja” van, az menő, így törvényszerűen közvetlenebb és barátságosabb másokkal, aminek az az eredménye, hogy jobban is hat a többiekre. Akinek nincs túl sok ismerőse, az egyre inkább árulkodó, de legalábbis gyanús. Oka lehet a dolognak, hogy menekül a társas kapcsolatok elől, fél azzal szembesülni, hogy netán nem jelölik ismerősnek olyanok, akiktől pedig remélné, nem akar beszédtéma vagy képalany lenni, nem mer nyilvánosan hozzászólni a világ folyásához vagy lehetőséget adni másoknak arra, hogy kommenteket fűzzenek a megnyilvánulásaihoz. Az ilyen ember hajlamosabb arra is, hogy negatívan értékelje mások posztjait és kritikusan szóljon hozzá párbeszédeikhez is. Ha megnézzük, kikből áll az ismerősi körünk, valóban személyes és jó ismerősök vagy az „egyszer találkoztunk már” kategóriába soroltatnak, hányukkal vagyunk aktív kapcsolatban, mennyi közösségi programot szervezünk vagy mennyi olyanban veszünk részt, amelyről ezen a csatornán szereztünk tudomást, és milyen arányban jelzünk vissza ezekről ugyanitt, máris képet kaphatunk arról, hogy valóban közösségi emberek vagyunk-e vagy tulajdonképpen az egész életünkben csak passzívan létezünk.

Delicious

A delicious (eredetileg del.icio.us, jelentése ízletes, finom) egy közösségi könyvjelző szolgáltatás („social bookmarking”) ami a world wide weben található weblapokra vonatkozó könyvjelzők tárolását, megosztását, kategorizálását és megtalálását segíti. A lapot Joshua Schachter hozta létre 2003-ban, majd az a Yahoo!-hoz került 2005-ben, ami 2010 április 27-én adta azt el az Avon Systems cégnek.[1] 2008 végére a szolgáltatás saját bevallása szerint több, mint 5,3 millió felhasználó mintegy 180 millió egyedi könyvjelzőjét tartalmazta.

Neumann János

Családi gyökerek, kezdetek:

Neumann János magyar származású matematikus. Neumann János 1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten.  Jánosnak később két öccse is született: Mihály (1907) és Miklós (1911).  Az édesapa Pécsről származott, és Budapesten ügyvédként dolgozott, majd a Magyar Jelzálog- és Hitelbankhoz került először főjogtanácsosi pozícióba, majd pedig a bank igazgatói székébe. János édesanyja, Margit a háztartást vezette, és fiai nevelésével foglalatoskodott. 

Neumann Miksa 1913-ban nemesi címet kapott, és felvette a margittai előnevet, így a család minden tagja jogosulttá vált ezen előnév használatára. Miksa fia, János így lett hivatalosan margittai Neumann János. János későbbi külföldi tartózkodása idején vette fel először a Johann von Neumann, majd később a John von Neumann nevet. 

János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot. Magyar anyanyelve, a francia és a német nyelvek mellé megtanulta a latint és az ógörögöt; emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ez utóbbi képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált. Legenda járt arról, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel.

1938. november 17-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Dán Klárát, Dán Károly és Stadler Kamilla lányát.

Iskolák:

Neumann már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, majd 1913-ban szülei beíratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba (Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium). Ebbe az iskolába járt a Nobel-díjas Wigner Jenő (1963, fizikai) és Harsányi János (1994, közgazdasági) is, ahol mindhárman Rátz László tanár úrtól tanultak matematikát.

1921-ben Neumann beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.

Emigráció Amerikába:

1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princeton-ba. Hamarosan az ottani egyetem professzora lett (1931), majd az újonnan megnyílt a princetoni Institute for Advanced Studies professzora (1933-1955) – John von Neumann néven – ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A második világháború idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt Los Alamos-ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban – az előállítással kapcsolatos elméleti munkában.  Az 1930-as évek végétől érdeklődése egyre jobban az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. Az Amerikai társaság elnöke (1951-1954). Megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét (1954), amiért útjára indította a 20. század második felének informatikai forradalmát.  1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb színtű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára. Az atom-hidrogén bomba kísérleti robbantásoknál, az ott keletkező lökéshullámok tanulmányozásánál olyan bonyolult matematikai összefüggésekhez jutott, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé.

Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása.

A számítógép tervezése:

Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is. Együtt dolgozott sok más amerikai magyar emigráns tudóssal is e téren, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében.Ezek közé sorolható Kemény János (1926-1992), aki a Dartmouth Kollégium rektoraként kötelezővé tette a számítógépek (terminálok) használatát a bölcsész és jogi karon is, és e célból megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Szintén Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el. Szilárd Leóval is kollaborált, ő vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit ma a bit néven ismerünk, illetve nem hagyható ki e listáról a Time hetilap által 1997-ben az év emberének nevezett Andrew Grove (Gróf András) pedig az Intel vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét.

Slideboom

Slideboom

A Slideboom egy egyszerűen használható, de mégis igényes weboldal, ahová szabadon feltölthetjük saját prezentációinkat. Ez az oldal igyekszik az előadás eredeti minőségét megőrizni, így a beágyazott audiovizuális elemek és egyéb effektek is ugyanolyan élvezhetőek maradnak a közönség számára. Ezen kívül használhatjuk még az oldalt a PowerPoint prezentációk Flash-be való átkonvertálásához. A menüt megtekintve láthatjuk, hogy azonnal elérhetünk prezentációkat, felhasználókat vagy csoportokat, amelyek egy azonos téma alapján szerveződnek, és kizárólag avval a témával kapcsolatos prezentációk kerülnek bele. Ezen kívül beállíthatjuk, hogy mi alapján szeretnénk rendezni a kapott listánkat. A csoportoknál például kiválaszthatjuk a legaktívabbakat vagy éppen a legnépszerűbbeket. Láthatjuk, hány felhasználó a tagja és összesen mennyi előadást töltöttek már fel. A felhasználókat is hasonló módszerekkel rangsorolhatjuk. Ami számunkra igazán érdekes lehet, azok viszont maguk a prezentációk. Listázhatjuk a legújabbakat, legnézettebbeket, legnépszerűbbeket, stb. Ezen kívül kiválaszthatjuk a prezentáció nyelvét is és témáját egy jobb oldali listából, amelyhez a felhasználók már a feltöltéskor hozzárendelték saját anyagukat a jobb visszakereshetőség érdekében. Próbakeresést végezve a közel 70 000 prezentációból jelenleg 319 magyar nyelvű találat akad, és ebből hozzám hasonlóan még heten fűzték anyagukat a „Design & Graphics” tárgyához. Külön érdekessége még a Slideboomnak, hogy a diasorozatot akár végig sem kell néznünk, a rajtuk szereplő szöveget az oldal alján slide-onként kiírja. De ha mégis végignéznénk (akár teljes képernyőn is), mi határozhatjuk meg, mikor ugrunk a következő diára és a végén értékelhetünk vagy akár hozzá is szólhatunk.

Felhasznált irodalom:

forrás[ http://fonojani.wordpress.com/2010/02/22/slideboom/ ]