A fogalmak bonyolult szemantikai hálózatban kapcsolódnak egymáshoz, nagyon gyakran
elsősorban a használati kontextus határozza meg a szavak jelentését. Ahogyan
egy várostérkép segítségével könnyebben eljutunk az egyik pontból a másikba, a
fogalmi térképek használata is hasznos támpontnak bizonyulhat fogalmak,
gondolatok, jelenségek, folyamatok megértésében. Az amerikai egyetemeken a
egyre népszerűbb technika a fogalmi térképek megrajzolása, hatékonysága széles
körben ismert. A fogalomtérképészet a legkülönbözőbb fogalmak közötti kapcsolatok
megjelenítését teszi lehetővé.
Széles körben használják üzleti és oktatói
területeken:
·
Jegyzetelésre, összegezésre
·
Tudásszervezésre egyéni- és csapatmunka keretében
·
Analógiás problémamegoldásra
·
Az ismeretek mélyebb rétegezésére
·
Bonyolult ötletek és érvek egyszerű megjelenítésére
A fogalomtérkép technikáját a Cornell-i Egyetem professzora, Joseph
D. Novak dolgozta ki a 70-es
években. Célja a tudományos oktatási módszerek kiterjesztése volt. A
fogalomtérképészet rövid idő alatt egy új tanulási mozgalom, a pedagógiai
konstruktivizmus egyik alappillérévé
vált. A konstruktivista nézőpont szerint az előismeretek az új ismeretek
környezetét jelentik, a tanulás pedig a fogalmak újraszervezésének folyamata.
Az előzetes tudás fontosságára az asszimilációs elmélet atyja, David
Ausubel hívta fel a figyelmet;
ez szolgált később a Novak által képviselt szemlélet alapjául.
A fogalomtérképészet egy
válfaja a Buzan
Organization védjegye alatt álló
elmetérképészet. Az utóbbi kifejezetten hierarchikus, fa-szerkezetű struktúrákat
jelenít meg.
Forrás: www.wikipedia.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése