Az Internet története!
A gyökerei az 1960-as évekig nyúlnak
vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával
kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevésbé sebezhető
számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után
megmaradó részei működőképesek maradnak. Azaz fontos információk egy része nem
veszik el. Az internetről kifejezetten úgy gondolkodunk, hogy napjainkban a
XXI.században már nélkülözhetettlen. A "gyökerei" mégis régebbiek,
mint ahogy sokan gondolnák. A néhai szovjet hatalom nélkül lehet, hogy létre
sem jött volna. Remélhetőleg már elegendő érvet adtam a történet
megismeréséhez.
1957 – 1958: A Szovjetunió 1957. október 4-én fellövi
az első mesterséges holdat, a Szputnyikot. Az Egyesült Államok kormánya
válaszul a Pentagon fennhatósága alatt a következő évben létrehozza a
tudományos technikai eredmények katonai célú felhasználásának előmozdítására a
Fejlett Kutatási Projektek Ügynökségét az ARPA-t (az internet alapjául szolgáló
számítógép-hálózatot).
1966-ban megalkotják az első ARPANET (az internet
alapjául szolgáló számítógép-hálózat)tervet.
1970-ben létrejön az első távolsági kapcsolat az
AT&T vonalain az UCLA és a BBN technológiai kutatóközpont között 56 kbps-os
sávszélességen. A második vonal is kiépül az MIT és az Utahi Egyetem között.
1971-ben Ray Tomlinson a BBN-nél feltalálja az
e-mailt.
A BBN egy olyan terminált fejleszt ki,
amely lehetővé teszi, hogy a hálózatba kötött gépek a korábbi négy helyett akár
hatvannégy külső kapcsolatot is létesítsenek.
1972-ben Ray Tomlinson bevezeti a @ jel
használatát az elektronikus levelek címzésében. Larry Roberts megírja az első
e-mail management programot.
Ez lehetővé teszi a ma is jól ismert
funkciók használatát: fogadás, küldés, válasz, továbbítás.
1973-ban létrejön az első nemzetközi kapcsolat az
ARPANET-tel: sikerül elérni a norvég Norsar-on keresztül a University College
of London-t.
1976-ban Erzsébet angol kiránynő elküldi az első
e-mailt a malverni központjából.
1979-ben Kevin MacKenzie április 12-én egy
hírcsoport e-mailben javasolja, hogy a levelezésben a hangulatot kifejező
jelezéseket, az úgynevezett emoticon-ok például ez :) vagy :( ez. Ettől kezdve
szélsebesen terjednek.
1983-ban A University of Wisconsin-on kifejlesztik
a name server-t, így a felhasználónak nem kell többé tudnia a pontos elérési
útvonalat, ha egy másik rendszerhez kíván csatlakozni, elég ha a
böngészőprogramba beírják az elérni kívánt weboldal nevét.
1985-ben A Symbolic.com március 15-én a
világon elsőként bejegyzett domain lesz. Az elsők között jegyezték még be a
következőket cmu.edu, rutgers.edu, bbn.com, mit.edu, think.com, mitre.org.uk.
1987-ben Kapcsolatot hoznak létre Németország és
Kína között. Az első kínai e-mailt szeptember 20-án adják fel.
1988: Jarkko Oikarinen kifejleszti az Internet Chat-et.
1989: A weboldalakat tároló számítógépek száma átlépi a 100 ezret.
1990: Az ARPANET befejezi tevékenységét,vagyis nem használják már katonai
célokra. Visszavonhatatlanul beköszönt az online korszak, amikor az
world.std.com bejelenti a világ első előfizethető betárcsázásos (dial-up)
internet-szolgáltatását.
A világ első távvezérelt számítógépe
felkapcsolódik a hálózatra.
1991-ben Paul Lindner és Mark P. McCahill
jóvoltából megszületik a Gopher, a világ első keresőrendszere a hálózaton. Tim
Berners-Lee vezetésével a CERN bejelenti a World Wide Web-et (www).A magyar
megfelelője a hálózatok-hálózata. Az NSFNET-en keresztül Magyarország
csatlakozik az Internet használatához.
1992: A hostok száma eléri az egymilliót.
Jean Armour Polly leírja a kifejezést:
Szörfözni az Interneten.
1993-ban a Fehérház felkapcsolódik a hálózatra: http://www.whitehouse.gov
Az elnök e-mail címe: president@whitehouse.gov
Az ENSZ ugyancsak a hálózathoz
kapcsolódik: http://www.un.org
A Mosaic kereső forradalmasítja az
internet-használatot.
Megszólalnak az első internet-rádiók.
1994-ben Arizonában a Canter & Siegel cég
kiküldi az első kereskedelmi spam-et, amikor egy lottó szolgáltatást reklámoz
e-mail-en keresztül.
Már lehet online pizzát rendelni a Pizza
Hut-tól.
Megnyílik az első teljesen virtuális
bank.
Közzéteszik az első banner hirdetéseket a
hotwired.com honlapján. Az egyik a Zima nevű üdítőitalt, a másik az AT&T
szolgáltatásait hirdette.
A top 10 domains a hostok száma szerint:
com, edu, uk, gov, de, ca, mil, au, org, net.
1995: A Sun május 23-án bejelenti a JAVA-t.
A RealAudio előáll az úgynevezett audio
streaming technológiával, amely lehetővé teszi a hálózaton valós időben
hallható audió anyagok közzétételét.
A Vatican is felkapcsolódik a
világhálóra: http://www.vatican.va
1997-ben kitör és hosszú évekig folyik majd a
böngésző-háború, amelynek két fő harcosa a Netscape és a Microsoft.
1998: A Web méretét az első negyedév végén 275 és 320 millió oldal közé
teszik.
A postai elektronikus pecsét valósággá
válik.
1999: Egy amerikai bíróság kimondja, hogy a domain nevek a kereskedelmi
védjegyekhez hasonlóan valóságos vagyont jelentenek.
Megkezdődik az MP3 forradalom.
2000: Megjelenik az ASP (Application Service Provider – internetes
technológiai szolgáltató) fogalma, s mindent elsöprően az érdeklődés
középpontjába kerül a Napster zenei fájlcserélő és vele a peer to peer
technológia.
2001: A VeriSign bejelentés szerint a jövőben mindenki a nemzeti nyelvnek
megfelelő módon írhatja le domain nevét.
2002-ben Magyarországon is elismerik az internetes
levéltitkot, s bűncselekménnyé nyilvánították a hackelést. A választási
kampányban a pártok jelentős mértékben felhasználták a politikai tartalommal
szerteküldött e-maileket.
2003-ban a blog lesz a sláger, azaz egyre többen
írnak nyilvános internetes naplót.
A levélforgalomban a spam mennyisége
felülmúlja a legális küldeményekét.
A férgek, vírusok és más elektronikus
kártevők elárasztották az internetet, a számítógép-felhasználókat kemény
védekezésre kényszerítve.
Az iraki háború fejleményei miatt
elszaporodnak az interneten a terrorista-site-ok.
2004: Széles körben elterjednek a fájlcserélő rendszerek fizetős és így
legális változatai a hálózaton.Folytatódik a Google által kiváltott
keresőforradalom: az új szolgáltatásokkal a csatlakozó weboldalak
kereskedelmileg hasznosítható információkat nyerhetnek látogatóikról. A hostok
száma megközelíti a 300 milliót.
Így alakult ki napjaink internete!
Formálódott a felhasználók szükségleteire és világméretűvé nőtte ki magát!
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom:
Készítette: Csuka János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése